Mivel foglalkozik a kézsebészet?

Kézsebészeti kezelések

Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő


A mozgásszervi
szakértő

Orvos válaszol

Szokásainkról árulkodnak kézbetegségeink

A lakosság körében egyre több a pattanó ujj, az alagút szindróma és az ínhüvelygyulladás

Sokan tehetetlenek, hiszen a munkájuk miatt nagy terhelésnek teszik ki minden nap kézfejüket, csuklójukat. A megfelelő életminőséghez viszont ugyanolyan szükségünk van a kezünkre, mint testünk többi részére. Az ínhüvelygyulladás, a pattanó ujj, az alagút szindróma egyre gyakoribb jelenség a hazai lakosság körében. Ezek azonban általában elkerülhető problémák, még azok számára is, akik munkájuk miatt minden nap terhelik felső végtagjukat.
A leggyakoribb az ínhüvelygyulladás, amely a hajlító- vagy a nyújtóinak gyulladásából alakul ki. A kis erejű, gyakran ismétlődő tevékenységek, mint például a mobiltelefon, az egér gyakori használata, a gépelés, a varrás, a pénztárgép nyomkodása is előidézheti. Előfordulhat az is, hogy góc van a szervezetben: egy fogászati, fül-orr-gégészeti, urológiai probléma, esetleg egy reumatológiai panasz, vagy egy autoimmun betegség is állhat a háttérben.
Szakorvosaink szerint fontos a megelőzés, sokat tehetünk például, ha változtatunk a kéz ergonómiáján. Számít, mekkora a távolság az asztal és a szék között, illetve hogyan használjuk az egeret. Jó megoldás erre az úgynevezett vertikális egér, amellyel másként terheljük a kezet és ugyancsak javaslok egy csuklótámaszos egérpadot, telefonáljunk fülhallgatóval.
Ha kialakult az ínhüvelygyulladás, először gyógyszeres terápia, csuklórögzítés és nyugalomba helyezés lehet a megoldás. Súlyosabb esetben a komplex fizioterápia, gyógytorna, ultrahang, vagy elektroterápia segíthet.
A pattanó ujj kialakulásának okai azonban nem egyértelműek az orvoslás mai állása szerint. Okozhatja visszatérő, vagy súlyos ínhüvelygyulladás, egy tompa tenyérsérülés, esetleg összefüggésben lehet a cukorbetegséggel, a köszvénnyel és a reumás ízületi gyulladással is. Az ortopéd, kézsebész szakorvos az ínhüvely gyűrű feletti nyomásérzékenységére, ropogására és elakadására figyel, ezek a tünetek ugyanis biztos jelei a pattanó ujj kialakulásának. 
Az a cél, hogy az elakadást, a roppanást és a mozgáskorlátozottságot megszüntessék, ezért gyulladáscsökkentéssel, valamint a nyirokkeringés serkentését célzó fizioterápiával (gyógytorna, ultrahang, TENS – izom- és idegingerlő készülék) igyekeznek ismét lehetővé tenni az inak könnyű csúszását az ínhüvelyben. Súlyosabb esetben már csak a műtét a megoldás.
Túlerőltetés, rendszeres, monoton végtaghasználat, például túl sok mobilhasználat vagy gépelés miatt, esetleg sérülés, törés, gyulladás, nehéz fizikai munka is kiválthatja az alagút szindrómát, amikor a környéki idegeket inak, izmok és a csontos csatornák nyomnak el. Ugyancsak kialakulhat cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, köszvény és reumás sokízületi gyulladás következményeként is. Mivel a környéki idegek látják el a kéz érző és mozgató funkcióit, a panaszok megjelenésével célszerű szakorvoshoz fordulni.
A nyomás alá került ideg miatt először csak éjszaka fáj és zsibbad a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak vége, vagy a csukló, később azonban állandósulnak a panaszok. Kezelés hiányában érzékkiesés, égő érzés, kisugárzó fájdalom, izomgyengeség, de akár izomsorvadás is kialakulhat, a fájdalom pedig átsugározhat az alkarba. Mivel legtöbb esetben az alkar és a csukló monoton, rendszeres használata miatt, foglalkozási ártalomként is betudható, fontos, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében. Az ínhüvely-gyulladás esetében elsorolt módszerek ebben az esetben is segíthetnek.
Az alagút szindrómát elektroneurográfiás (ENG) vizsgálattal diagnosztizálják, amely során kiderül, mely idegek vannak nyomás alatt, és azok mennyire károsodtak. Korai szakaszban általában általában fizioterápiát alkalmaznak, végső esetben az operáció jelenthet megoldást. Ha más betegség okozta a panaszokat, akkor elsődlegesen azt a betegséget kell kezelni, majd megszüntetni.