Kézsebészeti Központ
Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő
A mozgásszervi szakértő.
Az kézsebész szakorvosok
Dr Szalontay Tibor
Kézsebész főorvos
Dr. Lénárt Anett
Kézsebész és ortopéd traumatológus adjunktus
Dr. Süth Zsuzsanna
Kézsebész és ortopéd szakorvos
Dr. Hetthéssy Judit
Kézsebész szakorvos, egyetemi tanársegéd
Jelentkezzen be szakorvosainkhoz!
Budapest Mozgásszervi Magánrendelő
Időpontfoglalás: +36 (1) 44-33-433 reggel 8:00- este 20:00-ig hétvégén is.
A kézsebészetről
Mivel foglalkozik a kézsebészet?
A kéz különböző betegségeit és sérüléseit gyógyító mozgásszervi szakterület, mely helyreállítja a kéz működésében elvesztett funkciókat és kezeli a fejlődési rendellenességeket. Kezünk egy hihetetlenül összetett érző és mozgató szerv, ezért épsége, és fájdalmatlan használhatósága a mindennapi életben elengedhetetlen! A kéz struktúráinak rekonstrukciója, ín, ideg és érképletek, csont és ízület rendszerek, melyek a kéz összehangolt működését irányítják és végzik, rendkívül finom műtéti technikát és speciális tudást igényelnek, így a kézsebészet önálló tudományággá vált.Mi történik a vizsgálat során, hogyan diagnosztizálunk?
- Előzmények feltárása (a korábbi panaszok és betegségek megismerése).
- Jelenlegi panaszok felmérése (a kapcsolódó körülmények tisztázása).
- A panasz kivizsgálása (fizikális vizsgálat; kéz funkcióinak és perifériás idegeinek vizsgálata).
- A vizsgálati eredmények összefoglalása, a lehetséges gyógymódok ismertetése.
- Amennyiben szükséges, további diagnosztikai vizsgálatok megbeszélése.
- A vizsgálat írásos összefoglalása.
- Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vényre való felírása.
Gyakran már az anamnézis és az alapos fizikális vizsgálat elegendő a diagnózishoz, ám bizonyos esetekben szükség van további vizsgálatra is. Kérésére a kézsebész által javasolt vizsgálatokat (labor, röntgen, ultrahang, CT, MR, ENG) megszervezzük Ön számára partnerintézményeinknél, ahol a legjobb diagnosztikai berendezések várják pácienseinket.
Kézsebészeti kezelések, módszerek.
Műtéti megoldásról minden esetben a kézsebész dönt, melyet megszervezünk partnerintézményeinkben betegségtől függően egynapos sebészeti ellátás keretében, vagy kórházi fekvőbeteg osztályon a vizsgáló szakorvos javaslata alapján.
Vényírás: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök felírása szakorvosi ajánlásra Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök felírása és felhelyezése.
Lokális injekciós kezelésekkel a panaszos területbe juttatjuk a hatóanyagot, hogy az minél gyorsabban kifejthesse jótékony hatását:
- intramuscularis (izomba adott)
- fájdalomcsillapító
- steroid gyulladáscsökkentő
- ízületi porcpótló injekció adása
Fizioterápiás kezelések:
- Gyógytorna
- Kinezio tape
- Ultrahang kezelés
- Elektroterápia- TENS kezelés
- Lökéshullám terápia
Milyen panaszokkal forduljon kézsebészhez?
- Könyöktáji, csukló, kéz, ujjfájdalom
- Kéz, ujjak zsibbadása
- Izomgyengeség, érzéketlenség, érzékkiesés a kézen
- Ujjait nehezen, vagy egyáltalán nem tudja kiegyenesíteni
- Az ujj kiegyenesítésekor ropogás szerű hangot hall
- Kézsérülés esetén, a sürgősségi ellátáson felül.
Szokásainkról árulkodnak kézbetegségeink
Sokan tehetetlenek, hiszen a munkájuk miatt nagy terhelésnek teszik ki minden nap kézfejüket, csuklójukat. A megfelelő életminőséghez viszont ugyanolyan szükségünk van a kezünkre, mint testünk többi részére. Az ínhüvelygyulladás, a pattanó ujj, az alagút szindróma egyre gyakoribb jelenség a hazai lakosság körében. Ezek azonban általában elkerülhető problémák, még azok számára is, akik munkájuk miatt minden nap terhelik felső végtagjukat.
A leggyakoribb az ínhüvelygyulladás, amely a hajlító- vagy a nyújtóinak gyulladásából alakul ki. A kis erejű, gyakran ismétlődő tevékenységek, mint például a mobiltelefon, az egér gyakori használata, a gépelés, a varrás, a pénztárgép nyomkodása is előidézheti. Előfordulhat az is, hogy góc van a szervezetben: egy fogászati, fül-orr-gégészeti, urológiai probléma, esetleg egy reumatológiai panasz, vagy egy autoimmun betegség is állhat a háttérben.
Szakorvosaink szerint fontos a megelőzés, sokat tehetünk például, ha változtatunk a kéz ergonómiáján. Számít, mekkora a távolság az asztal és a szék között, illetve hogyan használjuk az egeret. Jó megoldás erre az úgynevezett vertikális egér, amellyel másként terheljük a kezet és ugyancsak javaslok egy csuklótámaszos egérpadot, telefonáljunk fülhallgatóval.
Ha kialakult az ínhüvelygyulladás, először gyógyszeres terápia, csuklórögzítés és nyugalomba helyezés lehet a megoldás. Súlyosabb esetben a komplex fizioterápia, gyógytorna, ultrahang, vagy elektroterápia segíthet.
A pattanó ujj kialakulásának okai azonban nem egyértelműek az orvoslás mai állása szerint. Okozhatja visszatérő, vagy súlyos ínhüvelygyulladás, egy tompa tenyérsérülés, esetleg összefüggésben lehet a cukorbetegséggel, a köszvénnyel és a reumás ízületi gyulladással is. Az ortopéd, kézsebész szakorvos az ínhüvely gyűrű feletti nyomásérzékenységére, ropogására és elakadására figyel, ezek a tünetek ugyanis biztos jelei a pattanó ujj kialakulásának.
Jelentkezzen be szakorvosainkhoz!
Budapest Mozgásszervi Magánrendelő
Időpontfoglalás: +36 (1) 44-33-433 reggel 8:00- este 20:00-ig hétvégén is.
Az a cél, hogy az elakadást, a roppanást és a mozgáskorlátozottságot megszüntessék, ezért gyulladáscsökkentéssel, valamint a nyirokkeringés serkentését célzó fizioterápiával (gyógytorna, ultrahang, TENS – izom- és idegingerlő készülék) igyekeznek ismét lehetővé tenni az inak könnyű csúszását az ínhüvelyben. Súlyosabb esetben már csak a műtét a megoldás.
Túlerőltetés, rendszeres, monoton végtaghasználat, például túl sok mobilhasználat vagy gépelés miatt, esetleg sérülés, törés, gyulladás, nehéz fizikai munka is kiválthatja az alagút szindrómát, amikor a környéki idegeket inak, izmok és a csontos csatornák nyomnak el. Ugyancsak kialakulhat cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, köszvény és reumás sokízületi gyulladás következményeként is. Mivel a környéki idegek látják el a kéz érző és mozgató funkcióit, a panaszok megjelenésével célszerű szakorvoshoz fordulni.
A nyomás alá került ideg miatt először csak éjszaka fáj és zsibbad a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak vége, vagy a csukló, később azonban állandósulnak a panaszok. Kezelés hiányában érzékkiesés, égő érzés, kisugárzó fájdalom, izomgyengeség, de akár izomsorvadás is kialakulhat, a fájdalom pedig átsugározhat az alkarba. Mivel legtöbb esetben az alkar és a csukló monoton, rendszeres használata miatt, foglalkozási ártalomként is betudható, fontos, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében. Az ínhüvely-gyulladás esetében elsorolt módszerek ebben az esetben is segíthetnek.
Az alagút szindrómát elektroneurográfiás (ENG) vizsgálattal diagnosztizálják, amely során kiderül, mely idegek vannak nyomás alatt, és azok mennyire károsodtak. Korai szakaszban általában általában fizioterápiát alkalmaznak, végső esetben az operáció jelenthet megoldást. Ha más betegség okozta a panaszokat, akkor elsődlegesen azt a betegséget kell kezelni, majd megszüntetni.